CORMAC MCCARTHY: THE ROAD
Dennis Lehane könyvajánlója az Amazon.com-ról

Cormac McCarthy új regényének, a The Road-nak a színtere egy posztapokaliptikus átokfölde hamut szitáló szürke fellegekkel; egy világ, ahol a teljes vadvilág kihalt; ahol az éhezés nem egyszerűen általános, hanem mindent felemésztő; és ahol portyázó kannibálhordák bolyonganak a környéken - foguk között emberi hús darabkái. Ha ez első hangzásra nyomasztónak és lehangolónak tűnik, hát az is. McCarthy talán a nukleáris háború utáni világ non plus ultra változatát vetette papírra, és napjaink globális nagyhatalmainak véget nem érő kardcsörtéi közepette nem könnyű elhessegetni az érzést, hogy látomása nem a távoli jövő zenéje, hanem sajnos karnyújtásnyira van. Ezen a (nincs rá más szó) elborzasztó tájon oson keresztül egy névtelen férfi és csonttá-bőrré soványodott, tíz év körüli fia. Az apa fia iránt érzett szeretete - mely éppoly mélyen gyötrelmes, mint bánata - hökkentheti meg McCarthy korábbi műveinek ismerőit. McCarthy gnosztikus benyomásai az emberiségről nem sok teret hagynak a szeretetnek. Ha jól belegondolunk, az általa valaha írt legnagyobb szerelmi kapcsolat Billy Parhamé és a farkasé a The Crossing-ban. Ám itt, egy elkeseredett apa beteg fia iránt érzett szeretete mindent felülmúl. McCarthy mindig is a fény és a sötétség háborújáról írt; a sötétség nála általában a világ 99,9%-át öleli fel, míg az esetleges világosság nem több egy lemerülőfélben levő ceruzalámpa halovány fénysugaránál. A The Road esetében az elemek már majdnem lemerültek - egész világunk, a szó szoros értelmében, haldoklik -, így a regény utolsó lapjain annál sokkolóbb és maradandóbb a remény legvégső megnyilatkozása, amikor a fiú fogja, és lecsillapítja apjának (és McCarthynak) az emberiség reménytelen ostobasága miatt érzett őrjöngő dühét, s helyébe minden dolgok legmegfejthetetlenebbikét helyezi: a hitet.

(A könyvajánló az Amazonon a The Road aloldalain található.)